Hol is kezdjem a mindenfélét, ami kavarok a kis fejemben... mondanám, hogy ekindulok a kályhától, de egyrészt nem tudom merre találom ( :D ) másrészt pedig ... szerintem nem egy kiindulópontja van a töménytelen szöroának, ami miatt sokszor kusza a fejemben és a lelkemben minden.

Akkor jöjjön a klasszik én, ami foglalkoztat, mióta az eszemet tudom... pasik... de nem futók ( lehetőleg, de persze akadt kivétel :$ :D ) , hanem a stabilitás, amire gyermek korom óta vágyom, lévén hogy nem csak csonka, de nyomorék és kibaszott deform családban nőttem fel... erről majd még biztosan lesz szó később... ( persze annyira nem vészes a helyzet, mint ahogyan ezek a szavak leírják :)  szeretem a családom, csak furcsa... node kié nem? )

Kezdem talán a valóban lényegesekkel, ami már nem számít gyerekszerelemnek, vagy inkább a mi később már átalakult, lévén, h együtt cseperedtünk fel...

Legyen ő mondjuk... Berger :)

Aztán van még egy nagyon fontos szereplője az életemnek a családomon kívül, ő legyen Sheila, és egy újabb, ő mondjuk legyen Dolores, és valaki, akit sosem felejtek, és nagyon hiányzik, ő Claude. Ez a négy ember formálta leginkább a személyiségem, velük nőttem föl, nekik is köszönhetem azt, aki vagyok. Természetesen léptek azóta az életembe fontos szereplők, a jelenlegi legújabb ő legyen mondjuk... Aldo Raine...

Hogy ezek az emberek miként formáltál lelkem kicsiny világát, azt egy következő postban fejtem ki, mert lassan mennem kell, lévén, hogy Aldo vár rám odalenn ;)