Idegbaj és megnyugvás...

 2010.01.24. 14:04

Bizony mondom néktek, én valóban ikrek vagyok :D És az utóbbi napok ennek jegyében teltek. Aaaaannyira elviselhetetlen voltam, hogy az valami fájdalmas lehetett... :D

Kicsit sok mostanában bennem a feszültésg, és kavarog minden... egy dolgot tudok fixen: A munkahelyemről EL!!! Rettentően utálom már... :S Tudom persze, hogy bárkinek elmondom, hogy mit kell csinálnom és mennyi pénzért, akkor hülyének néz, h ezt fel akarom adni... PEDIG BUT! Nem arról van szó, hogy nem tesz boldoggá a munkám, hanem arról, hogy kifejezetten boldogtalanná tesz. Nem nehéz... de talán épp ez benne a baj, hogy nincs benne kihívás, nincs benne SEMMI ami érdekelne... és én sem érdeklek senkit... egész nap ülök egy baszott monitor előtt és pföjh... Tökéletesen megfelelne nekem ez a job, ha 40 éves lennék és lenne egy családom... 8-ra be ( merthogy akkor nem 10-re járnék, hisz az lenne a fontos, hogy mire a családom hazaér isiből meg munkából, már terülj, terülj aztalkám legyen :)   ) 14h-kor vagy 16 h-kor haza, zéró stressz, zéró felelősség sok pénz ;) Tökéletes egyensúly... de most?!?!? KIVÉSZ BELŐLEM AZ ÉLET!! :S  24 éves vagyok... élni szeretnék, élvezni a munkám, kitalálni miből szeretnék majd megélni uswusw...

Szóval a fenti eszmefuttatás igencsak kihatott az elmúlt napjaimra,és így persze Aldoéra is. Szegény... :) :S Megint úrrá lett rajtam a minden mindegy és a semmi sem érdekel... "édes" letargia. Mostanában ritkán jön rám... azt hiszem utóljára még valamikor novemberben volt ehhez hasonló befordulásom.

Tegnapra nagyjából összeszedtem magam, így egy viszonylag termékeny nap áll mögöttünk. Kitakarítottunk magunk de leginkább mások után, mostunk, redőnyt szereletünk... mittudomén... jó volt.

Este nagy nehezen sikerült összeverbuválni egy kisebb társaságot, és beültünk az egyik kedvenc helyünkre, a Kávés Katicába. Jött Dolores, Aldo, Örs Vezér, Napocska a romantikus seggbebaszó és jómagam. Jól sikerült... pláne mivel koraeste még úgy festett, nem is lesz belőle semmi, ugyanis abban mindenki megegyezett, hogy pénze aaaaz senkinek sincsen... Végül Dolores eltankolta az utólsó ezresét, mi meg aztán visszaadtuk neki, hogy maradjon hétfőre, és megittunk fejenként két-két bambit :D But nagyon jól éreztem magam. 

Szóval most happy sunshine, de holnap megint hétfő, és ki tudja mit vált ki belőlem... el kellene már fixen döntenem, hogy hogyan akarok onnan eljönni... szépen, vagy csúnyán...

Címkék: munka barátok utálat düh pénztelenség csillapodás

A bejegyzés trackback címe:

https://ikrek-mint-az-idojaras.blog.hu/api/trackback/id/tr601697864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása